Őszintén szólva nem igazán értem, hogy te miért chatelsz ahelyett, hogy haladó ember módjára néznéd a "Balázssót" és nevelnéd a gyerekeidet? "Egy szánalmas pótlék"... Te mit pótolsz a chattel, csak nem hiányzik valami az életedből? Bármennyire is hihetetlen a számítógépek előtt ugyanolyan emberek ülnek, mint te, akiknek vannak vágyaik, érzéseik... És, hogy te ezeken az érzéseken gond nélkül röhögve végig tiporsz... Nos, csak gratulálni tudok hozzá. Lehet, hogy azt hiszed magadról, hogy te vagy a világ a közepe és a legtökéletesebb ember, mert te mindent mindenkinél jobban tudsz, de ki kell ábrándítsalak, mert ez nem így van... Tényleg nem látod, hogy folyamatosan magad ellen beszélsz? Fel lehet fedezni a regisztráció törlése modult és be lehet fejezni az "ábránd baszást", lehet foglalkozni a családoddal és nem "betűknek" okoskodni...

Azt hiszem Kath, itt elsősorban Neked kéne felébredned, mert ha mástól nem is ettől a bejegyzéstől mindenki más felébredt (köztük én is).
Ha használom a csetet, akkor nem papolok arról, hogy mekkora szar is az. Az igaz, hogy a cset ismerkedésre való és csak az első lépéshez, de ha így látod, akkor miért nem ezt az utat követed?
Ennél nagyobb késforgatást nem követhettél el, mint ez a bejegyzés még végül. Nem tudom ezt érzed-e? (ha csak utólag is..)
Döntöttél, úgy ahogy az érzéseid diktálták, a következmények nem úgy alakultak, ahogy Neked a legjobb. Fogadd el ezt így, néha választani kell akkor is ha nem vagy biztos a döntés helyességében. Nameg...következetesen cselekedni. Mert tényleg sok itt az ellentmondás.
Sokat beszéltünk a csetről a cseten, most mégsem értem, kitől mit is szeretnél?
"legfeljebb az időzítéssel variálhatok": igen, és ha ezzel megfelelőképp variálsz, legközelebb nem fajul eddig a dolog. (ezt én is megjegyeztem)
Döbbenet ült ki az arcomra, ahogy ezt végigolvastam...

"Kedves Tsülögg!

Te hüjje ló akki vagggy! Ez a nő 1. vesz-Éjjes bosszorgány. Kihasznájjja hogy. Egy beképzeltt alag került. A hállólyába neki. Ne pofffázz! Puccolly inét. Mert nadjon gönnyen llehet. Hodj Egysszerüüen lellő nek. Legalláp is elvissznekk. jjól nészől ki Te. Nem issmerred 5. vesszééjjes Bosszor gán.

Netuddkki"

"Bármennyire is hihetetlen a számítógépek előtt ugyanolyan emberek ülnek, mint te, akiknek vannak vágyaik, érzéseik..." - naja, de a cset akkor is csak cset. másrészt meg mindenki a saját érzéseiért felelős. persze megesik néha, h az ember elkámpicsorodik, de feltalálták már a vállrándítást is. az ember levonja a megfelelő konzekvenciákat, majd ennek szellemében viselkedik a továbbiakban.

"Mert tényleg sok itt az ellentmondás. " - erről csak egy klasszikus jut eszembe: TÚL SOK ITT A HAZUGSÁG.

másrészről igazán jól szórakoztam a más szemében a szálkát saját szemében a gerendát sem effektuson. egy szót mondanék csak: naphta.
nyugodtan megszólhattok, de engem akkor is mindig szórakoztatattak/szórakoztatnak az emberi kicsinyesség rothadó szószékéből intézett erkölcsi dörgedelmek.

Ki mondta, hogy ez az egész rám nem érvényes? Én is ugyanolyan szánalmas vagyok ezzel az egész csetes baromsággal, mint mindenki más, aki ott tölti a mindennapjait. Bár, hozzáteszem, nekem erre most jó okom van, én tényleg be vagyok zárva a helyzetembe, veletek ellentétben. Persze könnyebb rám haragudnotok, mint belátni, hogy amit tesztek mennyire szörnyű, és hogy tennetek kellene valamit ellene. De persze sokkal könnyebb semmit sem tenni.
Ami az érzelmi oldalt illeti: pontosan tudjátok, hogy én ezt már átéltem, és éppen ezért mondtam folyamatosan neki, hogy NEM VAGYOK SZERELMES, DE TALÁN AZ LESZEK, HA MAJD TALÁLKOZUNK. Vagyis találkozzunk, minél hamarabb, legyünk valódi emberek egymásnak, beszéljünk telefonon stb, hogy tudhassam ki van a másik oldalon valójában. Azt kellett volna mondanom, hogy nem akarom? De hát nem ezt éreztem, igenis akartam, sőt a poén, hogy azóta se tettem semmit, ami ezt meggátolhatná. Csakhogy most már biztosan tudom, hogy nem akarom, mert nem tudnék szeretni egy olyan férfit, aki szenveleg, ráadásul most már azt is látom, hogy nem engem szeret, hanem azt szerette bennem, aki mellettem lett, akit láttam (mellesleg azokat a jókat most is látom, ez nem is változott). Na és a másik: a gyávaság. Én nem voltam egyenes és egyértelmű? Amiket ide leírtam, neki már sokszor elmondtam, ha nem is ezekkel a szavakkal, mert ezek most leginkább dühből születtek. Ő viszont valahogy habozott ezt az egészet a valóságba terelni, de persze azért el nem lökött, elvárta tőlem, hogy több, mint fél éven át várjak rá. Nekem ne mondja senki, hogy nem lett volna lehetőségünk találkozni ennyi idő alatt. Egyszer sem múlt rajtam az, hogy meghiúsult a találkozó. Oké, az utolsó két esetről nem tehet, de egy biztos: én mindent megtettem, hogy ez az egész valósággá válhasson, végig őszinte voltam hozzá, egyszer sem hazudtam, most sem, pedig most talán tényleg kellett volna.
Durva vagyok? Lehet. De nézzetek már magatokra, nézzétek meg az életeteket, ahogyan a mindennapjaitokat élitek.. most éppen velem együtt. Én már tervezem a változást és látom a kiutat. És ti? Amúgy bennem nem változott semmi, szeretlek benneteket, mert jó emberek vagytok, még ha egy csomó dolgot máshogy is látok, mint ti. Például nem gondolom, hogy megfelelő út lenne egy önmagát sajnáló ember csendes támogatása. Egy, a szeretetről szóló könyvben olvastam nemrég: az igazi barát előre mutat, és arra ösztönöz, hogy megtedd azt, amitől a dolgok jó irányba mennek az életedben.

kedves kely, lehet át kéne gondolnod, meg elolvasnod pár perccel később amit leírsz.
nem szép dolog leszánalmasozni a cseteseket. tény h vannak akik valóban szánalmasok, de azért messze nem mindenki az. cset csak egy kommunikációs forma, aki itt szánalmas nagy valószínűséggel az életben is az.
"nekem erre most jó okom van, én tényleg be vagyok zárva a helyzetembe, veletek ellentétben." - mindenki a saját életéért felelős, ez se nem érv se nem mentség, csak védekezés. megtehetted volna, h terveid szerint, nemcsak vidékre költözöl, hanem tényleg nem fizetsz elő a netre. ki akadályozott meg ebben? cset helyett pl járhatnál emberek közé, nem? ja h a gyerekek. eddig is segítettek a szüleid vigyázni rájuk, vagy tévedek? esetleg az nem merül fel benned, h velük is járhatnál társaságba? mindenhol vannak kisgyermekes anyukák.
más nevében nem nyilatkozhatok, csak a magaméban. tenni ellene? mégis mi ellen? ha van kedvem csetelek, ha nincs kedvem nem. igen én lusta vagyok, tényleg kényelmesebb, mint mondjuk másfél órát utaznom, h sörözzek egyet vkivel.
amúgy dédi szerintem egy balfasz. egyszer olvastam a blogját, folyton csak sír, mint egy fürdőskurva. nem tekinthető férfinek. és itt merül fel egy érdekes dolog. neked férfi kéne kely, igazi férfi ahogy a nagykönyvben meg van írva. csak sajnos egy ilyennek te nem felelnél meg. lenne dolgod bőven szerintem észosztás helyett, ami valljuk be nem igazán a te műfajod:)
"Ő viszont valahogy habozott ezt az egészet a valóságba terelni, de persze azért el nem lökött, elvárta tőlem, hogy több, mint fél éven át várjak rá. Nekem ne mondja senki, hogy nem lett volna lehetőségünk találkozni ennyi idő alatt" - ezzel teljesen egyetértek, nem is kíván további hozzáfűznivalót.
utolsó bekezdésedhez pedig: persze vannak dolgok az életemben amik nem tetszenek, de azt hiszem egy igazán nagy különbség van köztünk kely. még pedig az, h én elégedett vagyok azzal aki vagyok, azzal talán még nem ami, de ez részletkérdés. te pedig folyamotason álomvilágban élsz, egy szebb jövő ígérete homályosítja el látásod.
de igazából nem teszel semmit azért, h ez valóra is válhasson. mert igaz elköltöztél, de ami igazán lényeges nem változott. azaz a hozzáállásod. hogy esetleg figyelj másokra is, ne csak a te álláspontod hajtogasd folyton, és tarts egy önvizsgálatot. persze biztos szar rájönni, ha vki nem is olyan angyal, mint amilyennek hitte magát. de van ennél rosszabb is. ha vki nem teszi meg ezt a lépést, csak homokba dugja a fejét. pont mint te.

Xyr... először is, egyáltalán nem szeretném veled megbeszélni a dolgaimat. Enyhén szólva is túl sokat tudsz rólam, beleszólsz olyan dolgokba, amikhez semmi közöd, a legtöbb esetben semmiféle tapasztalatod nincs. Én is adhatnék neked ezer tanácsot, de bennem nem dúl a vágy, hogy megpróbáljam mások életét befolyásolni. Főleg nem olyanokét, akikhez semmi közöm sincs.
Másodszor: igenis azt gondolom minden csetesről, aki napi szinten csetel, hogy szánalomraméltó, beteg. Mondhatjuk, hogy az egész társadalom beteg, és biztos így is van, de milyen fura, egy csomó embert ismerek, akinek nincs szüksége a csetre, felmegy, és nem érti, hogy mi a jó benne, hiszen élő emberek vannak körülötte, nagyjából elégedett, van értelme és tartalma az életének stb. Az, hogy te is elégedett vagy azzal, aki vagy, elég szomorú, ráadásul szerintem elég erős hazugság, de hát ez már legyen a te gondod. Az, hogy dédé milyen ember... olyan korlátolt vagy ezügyben is, hogy nem is tudok mit mondani. Mitől férfi egy férfi, hm? A tesztoszterontól meg a ronda szavaktól? És kinek nem felelek én meg?:) Kérlek, hagyjuk már ezt, többször is kértelek, hogy ne kommunikáljunk így, mert úgy sincs értelme. Ja, és sosem gondoltam magamról, hogy angyal vagyok, arról nem is beszélve, hogy az angyalok jócskán távol tartják magukat az emberektől, talán nem véletlenül:) Örülnék, ha befejeznéd ezt, és nem csinálnál többé segget a szádból, mivel azt mondtad nem is egyszer, hogy még csak olvasásra se méltatod a blogom, bár szerintem nem vagy képes ennek a betartására.

na, épp itt az ideje, hogy mindenki leszálljon erről a témáról végre, és foglalkozzon ki-ki a maga szánalmas életével!!!!!!!!!!!!

nem feltétlenül szánalmas aki ott van. persze vbanak oylanok is. de nem mindenki. az nem midnegy hogy miért megy fel az ember meg hgoy hogy tekint a többiekre. ha már többet adnak az ottaniak mint a kintiek akor baj van. de akinek feltűnik hgoy valami nemokés, az simán aba tudfdja hagyni. nekem sem volt okés, merthát azért mégiscsak rangon aluli hgoy betükkel beszélgetek. de ha a környezetembe nincs oylan akivel tudnék beszélgrtni oylan témárólami épp foglalkoztat, ako nem restellek felmenni. De párkapcsolatra téynleg nem alkalmasd. csak agytágításra. arra sem hosszútávon. félévig cseteltem elég volt. em kell már de ha kéne nem lenne baj. ha ere van szükségem ere van. midnin bizonynal nem véletlen. de az hogy szánalmas valami. ki mondja meg? mihez képest? ami szükséges az nem szánalmas. ha szükségtelen és casak megszokásból vanak fent akor az lehet h szánalma.s. de azsem feltétlen.bmidnen relatííív :):):

igazad van kely, sok dologban nincs tapasztalatom. de elárulok egy titkot, valószínűleg azért nincs mert nem vagyok se balfasz, se álszent.
minden csetes beteg, akkor ez alapján a logika alapján te is az vagy ugyebár. de megint csak hárítasz. nem a csetről volt itt szó, hanem rólad, és arről amit csináltál. és itt jönne az önismeret, kár h neked nincs.
de a lényeg: aki tisztában van önmagával egyrészt kevésbé fog kitérni a felelősség alól, másrészt tettei ELŐTT is tud mérlegelni, h milyen következményekkel számolhat a jövőben.
mitől férfi egy férfi? remélem azért ezt a kérdést még magad sem gondoltad komolyan.

Nyugodtan olvass vissza, magamat is belesoroltam a betegekbe. Miért? Mert ismerem magam és a helyzetem:) Nem is akarom szépíteni mindenféle mellébeszéléssel. De mondd csak... mit is csináltam? Szerintem halvány gőzöd sincs róla:)))) Max pletykákat hallhattál. Ennyit rólad és a kompetenciádról.